otthon kategória bejegyzései

A magyarországi restaurátorképzésről

Az antik bútor restaurálás oktatásának kezdetei a XX. század végére tehetők. Eleinte ez a szakma nem volt megbecsült mestermunka, csupán asztalosmunkának számított, mivel ige sokáig a bútor csak mint használati tárgy volt jelent, tehát elsődlegesen funkciója volt, másodlagosan esztétikai értéke és régiségként csak a XX. század közepe felé kezdték el kezelni. Már valamivel ez előtt is volt példa komolyabb restaurálásokra és a régiségként való kezelésre, sőt, már a törvényi szabályozás is a XIX. század végéig nyúlik vissza.

Magyarországon a restaurátorképzés a festmény-restaurátor képzéssel indult, melyet 1948-ban indított el a Magyar Képzőművészeti Egyetem. Az intézmény akkoriban még csak Főiskola volt, de nemzetközi viszonylatban is jelentős lépés volt ez a korai, hiánypótló képzés.

A szobor restaurálásának oktatása csak évekkel később, 1970-ben indult el, majd megjelentek újabb ágazatok is, például 1972-ben a falkép restaurátor és így tovább. A bútorrestaurálás ezektől eltérő megítélést kap, ám azt nem lehet mondani, hogy kisebb a valós értéke. Az asztalos munka egy külön dolog, de az, hogy egy roppant régi, antik bútor felújítása során megmaradjon a teljes autentikusság, ne sérüljön a stílus és az eredetiség, komoly felkészülést, kiterjedt előtanulmányokat és jelentős művészi érzéket igényel.

A műalkotásokat évszázadikig festők, szobrászok javították, a bútorokat pedig bárki, aki affinitást érzett hosszá. Régebben csupán a művészek ismerték a technikákat, anyagokat, eljárásokat, ezért senki másra nem lehetett bízni az értékmegőrzést, az érték visszanyerését. Mára ez teljesen megváltozott.

Természetesen, akik restaurátorként dolgoznak, maguk is képesek elkészíteni festményt, szobrot, bútort, de fő szakterületük a már meglévő értékek visszaállítása, végelme, megőrzése. Kézügyesség, művészi érzék nélkül mindez nem sikerülne, még akkor sem, ha a munka nem festmény restaurálás, hanem antik bútor restaurálás.

Ha van egy antik bútor a birtokunkban és saját magunk kifestegetjük, lecseréljük az ajtajait vagy polcokat szerelünk rá vagy bele, teljesen tönkre tehetjük az amúgy értékes holmit. Ha csak gondoljuk, hogy talán egy antik bútor birtokában vagyunk, akkor is érdemes egy restaurátor tanácsát kikérni, mert lehet, hogy hatalmas érték pihen a sufniban, az idős rokon konyhájában, nappalijában, hálószobájában, és egy „maszek” barkácsolás elvenné az értékét.

A restaurátor ezzel szemben az antik bútor felújítás során nem csak helyreállítja, konzerválja, de komoly értékkel bíróvá teszi az adott holmit, amennyiben az valóban egy antik bútor. Később ezt a bútort lehet akár használni is, de egy helyiség komoly díszét is képezheti.

A restaurátor munkáról

A restaurátorok komoly értékmegőrző munkát végeznek, ráadásul komplex tudásukkal és művészi érzékükkel már-már a művész kategóriába sorolhatók. A mester kifejezés mára kikopóban van, de a restaurátorokat ezzel a jelzővel lehetne legjobban jellemezni. Mester emberek, hiszen nem hétköznapi tevékenységűk csak abban az esetben megfelelő, ha azt maximálisan jól végzik. Aki ma restaurátornak számít, az biztosan kiemelkedő művészettörténeti tudással rendelkezik, valamint kézügyességével is kitűnik.

A restaurátorok filozófiája azt mondja, hogy az antik bútort, az értékes bútort, ha új is épp, javításra csak hozzáértő, biztosan szakavatott személy kezeire szabad bízni. A bútor értéket képvisel, ahogy egy ékszer, egy épület is. Sok mindent árul el készülésének koráról, ezért csakis eredeti állapotában szabad megőrizni.

Sokszor előfordul, hogy a helyreállításhoz kényszerűségből új anyagokat is fel kell használni, mert például nincs meg az antik bútor egyik lába, de sajnos itt nincs mit tenni, megfelelő lábbal kell pótolni a hiányt. Nem egyszerű a módja annak, hogy meghatározzák, mekkora beavatkozás után számít még antiknak egészében az adott bútor.

Sok antik bútor esetében az antik bútor felújítás az egyik fontos teendő. Ez történik meg akkor, mikor a törött vagy hiányzó láb helyett újat kap az adott holmi, de akkor is ez történik meg, mikor a festést vagy a felfüggesztéseket kell javítani.

Manapság a restaurátornak mindenhez értenie kell, ami egy bútor teljes felújításához, javításához, állagmegőrzéséhez szükséges. Az antik bútor restaurátor nem csupán a famunkálatokat végzi, de lakkozást, sőt sok esetben a kárpitozást is. Ha kárpitos szakemberre bízzák az antik bútor kárpitjának javítását vagy cseréjét, könnyen lehet, hogy nem a kívánt, autentikus eredményt kapják.

Csak olyan kárpitos mesterre érdemes az ilyesmit bízni, aki valamelyest ért a restauráláshoz is. A restaurátor egy roppant komplex szakma, mint már említettük, ezért is fontos, hogy egy antik bútort csak szakember javítson, vagy végezzen rajta konzerváló munkálatokat. Az otthoni barkácsolással a bútor autentikussága elvész, ezzel együtt pedig az értéke is oda lesz.

A restaurálás két fő irányzatra bomlik szét. Az egyik fő irányzat az antikvitás restaurálása, a másik a régiségek konzerválása. Az antik bútor restaurálás viszonylag újabb irányzata a konzerválás.

A konzerválás lehetővé teszi, hogy a használatban lévő vagy kiállítási darabnak szánt antik bútor állaga ne romoljon és a lehető legjobb szintre legyen felhozva az autentikusság teljes megőrzésével. Mindkét irányzat nagyon fontos, főleg a mai rohanó világban, mert ha nem vigyázunk antik értékeinkre, és nem vigyázunk új értékeinkre, nem marad majd semmink a jövőben.

Mi is az a bútorrestaurálás?

A bútorrestaurálás egy helyreállítási, állagmegóvó munkálat, ami megtartja, vagy éppen növeli az antik bútor értékét. Bizonyos esetekben, ha a restaurálás már olyan nagy változást okoz a bútoron, hogy nem lehet eredetinek mondani, sajnos értékcsökkenés következik be, de megjelenésében a bútor ismét eredet pompájában fog tündökölni.

Az antik bútor felújítás nem feltétlenül egyezik meg a restaurálással, de ez már nagyon szakmai téma, nem kell belemennünk, lényeg annyi, hogy restaurálás csak restaurátor közreműködésével lehetséges. Restaurátornak lenni nem egyszerű asztalosmunka. Komoly szakismeretet, kézügyességek, kor és stílusismeretet igényel, valamint jelentős gyakorlati felkészültséget. A bútor restaurálás nem olyan szintű, mint egy festmény restaurálása, de valójában nem nagyon marad el attól.

A bútorok megkopnak, elhasználódnak, fájuk elöregedik. A környezeti hatások és fizikai hatások miatt is szükség lehet restaurálásra, főleg, ha egy bútor sokáig állt valahol, használat, tisztántartás nélkül. Használat közben is tönkre mehetnek bútoraink.

Ha ránk maradt egy vagy néhány régebbi, vagy esetleg antik bútor és még használjuk őket, bizony veszélynek vannak kitéve. Folyamatos karbantartás mellett lehetőség van az antik bútor használatára, de ehhez először is egy antik bútor restaurálás szükségeltetik, hogy a holmi állagát és értékét meg lehessen óvni.

Régebben a bútor restaurálás nem azt jelentette, mint amit ma. A régi restaurátor a saját ízlésének megfelelően állította helyre a bútorokat, így nem az autentikusság, sokkal inkább az egyéni esztétikai érzés volt a vezérfonal, amin az egész munkálat folyt.

Ennek sajnos az lett a következménye, hogy számos igazán nagy értékű antik bútor mondjuk úgy „el lett rontva”. A 19. század vége óta azonban nagy hangsúlyt fektetnek a bútor eredeti stílusának megtartására és még törvény is szabályozza, mi az, ami valóban antik és mi az, ami már nem fér bele ebbe a kategóriába.

Sajnos manapság is előfordul, hogy az antik bútor felújítás házilag történik meg. Ez természetesen csökkenti a bútor értékét és sokszor teljesen elveszi az eredeti stílusát. Ha az ajtajait vagy akár csak a fogantyúit kicserélik valami nem autentikus és stílusban hozzá passzoló, eredetivel szinte teljesen megegyező darabra, akkor már a bútor veszít eredetiségből. Ettől még jobb esetben benne maradhat az antik bútor kategóriában, de sajnos nem minden esetben.

Ha már túl sok az újítás és változtatás, akkor a bútor elveszíti teljes mértékben az értékét. Ezért fontos szakemberre bízni, mert ő a megfelelő módon restaurálja, így értékes holmi marad a birtokunkban, aminek állaga még sokáig megőrződik és akár még használatra is alkalmas marad.

Mit kell tudni a társasházi dugulásokról? Duguláselhárítás társasházban

A háztartásban előforduló dugulás mindig komoly probléma az ingatlantulajdonosnak. Hogy azt a nem kellő elővigyázatosság okozza, vagy valami egyéb probléma, mint pl. gyökérbenövés, csőmeghibásodás, stb. az egy családiházban élő szempontjából majdnem mindegy, hisz a kellemetlenség így is, úgy is őt terheli, akár csak a probléma megoldásával járó anyagi kiadás.

Más a helyzet akkor, ha társasházban élünk. Előfordulhat, hogy mi magunk igen óvatosak vagyunk és körültekintőek, így nem dobunk és  nem öntünk semmiféle idegen anyagot  a lefolyóinkba, mégis minket érint a dugulás okozta kellemetlenség, ne adj isten nálunk jön fel a szennyvíz, vagy a gyakran előforduló dugulások miatt korlátozva vagyunk a vízfelhasználásban. Ilyenkor fontos a közösség ereje és a társasházkezelő, közösképviselő személye.

Fontos megértetni a társasházak lakóival, hogy a nem megfelelő szokásaik nem csak saját magukat sodorhatják veszélybe, de lakótársaikat is, ami igen kellemetlen annak, aki pedig kifejezetten ügyel arra, hogy még csak véletlenül se okozzon dugulást.

A házirendben éppen ezért nem árt leírni, hogy a dugulás megelőzése minden lakó kötelessége, és ezt jól látható helyen, a lépcsőházban érdemes kifüggeszteni. Továbbá célszerű erre minden lakógyűlésen külön felhívni a figyelmet.

Wc duguláselhárítás oldalról nézve nagyon kellemetlen tud lenni, ha valakit azért ér rendszeresen kellemetlenség, mert mondjuk egy kisgyermekes család a pelenkát olykor a WC-be dobja vagy egy soktagú család rendszeresen nagy mennyiségű toalettpapírt dob a WC-be, esetleg a gyerekek azzal játszanak,  hogy a WC-be dobálnak játékokat, ruhaféléket, stb. Szintén kellemetlen, ha a társasház vendéglátó egységnek adja bérbe egy-egy helyiségét, és azok a zsíros szennyeződéseikkel okoznak dugulást a csatornában. Muszáj mindenkinek megértenie, hogy felelősséggel tartozik a közösségért, a közös problémák elkerülése, és a közös anyagi javak védelme, minden egyes lakó kötelessége.

 A társasházaknak két közös csőrendszerük van:

  •  az ejtő vezeték, azaz a  strang – ez a függőleges cső, amelybe csatlakoznak az emeleti lakások lefolyói ( WC és a mosogatócső többnyire külön-külön strangra csatlakozik)
  •  az alapvezeték – ez a vízszintesen fektetett cső – ebbe érkeznek a strangok, ez köti össze a házat a kilépő aknával.

Ha ezek bármelyike eldugul, akkor az a társasházra tartozik és a közös költségből kell rendezni a duguláselhárítás költségét!

Hogy ismerjük fel a lakáson kívüli dugulást? A földszinten élők rögtön felismerhetik a jelenséget, ha elárasztja őket a szennyvíz. Ebben az esetben az alapvezetékben van a dugulás, és sajnos az emeleti lakások szennyvize a földszinti lakásokban landol.

Hasonló  jelenség, ha az ejtő vezetékben keletkezik dugulás, ilyenkor is a szomszédos lakások szennyvize landol az adott lakásban úgy hogy az ott lakók nem használják a lefolyókat.  A WC- ben megemelkedik a vízszint, a mosogatóban jelenik meg a szennyvíz használaton kívül.

Éppen ezért kutyakötelessége minden lakónak odafigyelni, hogy magatartásával, nemtörődömségével ne okozzon kárt másoknak, akik amúgy figyelmet fordítanak a dugulás megelőzésére.

Lakáson belüli dugulásról akkor  beszélünk ( másnéven ágdugulás) ha csak az adott lakásban nem folyik le a lefolyó – mosogató, mosdó, kád, WC – ilyenkor a lakás tulajdonosát terheli a duguláselhárítás költsége és kellemetlensége. Ebben az esetben annyi „szerencse” van, hogy más lakókat nem ér kellemetlenség, maximum annyi, hogy néhány órára kizárják a vizet.

Legyünk körültekintőek, és ügyeljünk ne csak a saját, de szomszédaink értékeire is!

Duguláselhárítási kisokos

Néha történnek a háztartásban nem várt dolgok, amiktől úgy érezzük, hogy  gutaütést kapunk. Segítünk megőrizni a hidegvérét, és adunk néhány tanácsot, hogy mit tegyen!

Folyik ki a víz a kagylóból, eldugult a zuhanyzó, nem folyik le?

Hajmosásnál, szőrtelenítésnél, esetleges hajvágásnál, körömvágásnál, köröm reszelésnél, bőrradírozásnál használjunk a lefolyóra rakható szűrőt, ami napjainkba többféle anyagból fellelhető: műanyagból, fémből, stb. Ezek pár száz forintért beszerezhetők, de akár több ezer, több tízezer forintos költségtől menthetnek meg minket. Ezek a kis szűrők felfogják azokat a szennyeződéseket, melyeknek nem kéne a lefolyóba távozniuk, mert ott dugulást okozhatnak. A dolgunk végeztével ez a kis szűrő egyszerűen kiemelhető a lefolyó nyílásából, és tartalma a szemétbe önthető. Nagyon sok fölösleges, dugulást keltő anyagot tudunk így eltávolítani a lefolyóból és máris sokat tettünk a dugulás megelőzése érdekében.

Nehezen, vagy egyáltalán nem folyik le a víz a WC-ben, esetleg még vissza is folyik?

Érdemes a toalettfrissítőt nem a WC-nél tárolni, mert a leggyakoribb dugulás oka az, hogy, belepottyan a WC-be. A házimunka egyik legkellemetlenebb része a WC-tisztítása. Az nem elég, hogy csak szépen körbetörölgetjük fertőtlenítővel, fontos, hogy kívül-belül alaposan megtisztítsuk, és néha a lefolyó csövének falára rakódott vízkő eltávolításáról is gondoskodnunk kell. A lerakódott vízkőréteg ugyanis elősegíti a szennyeződések és a papír elakadását, ami a víz lassabb, nehezebb lefolyását, végső esetben pedig a WC teljes dugulását okozhatja. Ennek megelőzésére érdemes rendszeres időközönként, például havonta egyszer ecettel és szódabikarbónával kitisztítani a WC-t. Egyszerűen csak öntsünk bele egy jó adag szódabikarbónát, majd öntsünk rá egy liter ecetet. Kb. egy órányi hatóidő után az egészet öblítsük le forró vízzel. Ezzel egyrészt fertőtlenítjük a WC-t és a vízkő ellen is sokat teszünk. Ezzel a néhány száz forintos egyszerű módszerrel akár komoly dugulásokat is megelőzhetünk. Sokan úgy gondoljuk, hogy a WC csésze takarításával és vízkőmentesítésével mindent meg is tettünk a duguláselhárításért, és egy valamit sokan elfelejtünk: A WC-tartályt ugyanúgy karban kell tartani, mint a WC többi részét. Számos alkatrész tönkremehet ugyanis a sokéves használat során, amit nem tudunk majd szerelő nélkül helyrehozni, de a WC illatosítása is megoldható bizonyos szerekkel, melyet a tartályba kell helyezni. Ezek bármelyik nagyobb áruházban beszerezhetők. A tartályba kell helyezni a többnyire tabletta vagy gél állagú szert, és az öblítéssel együtt a szer is lefolyik, kifejtve ezzel fertőtlenítő, vízkőoldó hatását, nem utolsó sorban kellemes illatot biztosítva a toalettben.

Konyhai mosogatója nem folyik le, esetleg vissza is bugyog a víz? Kellemetlen szagot áraszt?

Valószínűleg az ételmaradékok, zsíros szennyeződések okoznak dugulást. A hiba elhárításának legegyszerűbb módja a mosogatószifon letekerése, és kitisztítása. Ez többnyire meg is szokta oldani a problémát. Ha ezzel kész vagyunk, akkor célszerű ugyanazt a műveletet megismételni, amit a wc esetében: ecetes – szódabikarbónás elegyet a lefolyóba önteni majd egy-két órás hatóidő után bőséges forró vízzel leöblíteni. Nem is kell megvárni a bajt ezzel, hanem rendszeres időközönként, 1-2 havonta megismételni. Megakadályozza a kellemetlen szagokat és megelőzi a dugulást. Mosogatóskor célszerű a lefolyóba azt a kis szűrőt behelyezni, amit  a mosdónál is említettünk. Ebben összegyűlik az ételmaradék és a mosogatás végeztével egyszerűen a szemétre önthető.

Ne feledjük, hogy az elővigyázatosságunkkal egy csomó kellemetlen dologtól, munkától és kiadástól menthetjük meg magunkat!

Duguláselhárítás a mindennapokban

Előző írásokban már volt szó a dugulások helyéről a háztartásban, főként a konyhai, illetve a toalettbeli dugulásról. Most nézzük meg a további lehetőségeket, ahol még előfordulhat dugulás .

A kádak, mosdók, zuhanytálcák vízvezetékei leginkább a sok vegyi anyagtól , mint például a habfürdők, mosószerek, hajzselé , samponok, balzsamok, borotvahab, stb. – dugulnak el. De nem tesz jót nekik a haj, a ruhákról lepotyogó szöszök, a köröm és bőrdarabok. A kád, zuhanyzó, mosdó szűrőjéből minden használat után érdemes eltávolítani a hajat, egyéb odakerült szennyeződést.

Ha ez nem , vagy nem túl könnyen megy, akkor érdemes –még akkor is, ha nem észlelünk dugulást- pumpával lazítani a szennyeződésen. Ezekkel a műveletekkel megelőzhető a nagyobb baj kialakulása. Mivel a kozmetikumok és sok zsiradékot tartalmaznak, lásd hajfestékek, balzsamok, hajpakolások-, ezért érdemes a fürdőszobai lefolyónál is alkalmazni a heti egy fazéknyi forró víz beöntését. Tévhit, hogy a forró víz kárt tesz a csővezetékben, sőt segít feloldani a zsíros lerakódásokat. Kemikáliákat, főleg kristály alapúakat itt se használjunk, mert az bele tud kötni a lefolyó rendszerbe, ami ha megtörténik , akkor már csak bontással lehet a dugulást elhárítani.

A tolattben történő dugulás oka lehet idegen tárgy, mint például wc illatosító, tampon, egészségügyi betét, nedves törlőkendő, egyéb idegen tárgyak beleejtése, illetve dobása. Ha a dugulás bekövetkezett, nincs más lehetőség, mint szakember segítségét kérni. A wc „U” alakú görbületében könnyen megakadnak az oda nem illiő dolgok, és csak nehezen szedhetőek ki onnan. Itt jó szolgálatot tehet a Wc pumpa, de ha nem boldogulunk, akkor nincs mire várni és duguláselhárító szakembert kell hívnunk, aki a felszerelésével, műszereivel nagy eséllyel hamar és jó eredménynek megoldja a problémát.

Ezeken felül léteznek még a szerkezeti problémák, alul méretezett csőátmérőkből, valamint a rosszul beállított lejtésszögekből származó dugulások. Ez a a legnehezebb eset, ugyanis az ilyen estben végzett duguláselhárítások nem sokat érnek és csak ideig óráig tartanak ki. A végleges megoldás a lefolyócső cseréje lehetne.

Az elmúlt esetekben sokszor említettünk házi praktikákat, melyek esetleg segíthetnek a dugulás elhárításában. A gyökértelenítésre és a precíz csatornatisztításra azonban nincsenek házi praktikák, mely megoldanák a dugulást. Természetesen léteznek gyökér irtó vegyszerek melyeket a lefolyóba kell juttatni, de hatásuk elenyésző. Ebben az esetben szakembert kell hívni, ráadásul olyat, aki rendelkezik olyan korszerű felszereléssel és géppel, mellyel biztonsággal meg tudja oldani a problémát, a dugulást el tudja hárítani, illetve a gyökértelenítést el tudja végezni!

A végleges megoldás a baj forrásának végleges megszüntetése, azaz a fa kivágása és a sérült csőszakasz kijavítása. Ma már létezik olyan modern technológia is, hogy béléscsövet húznak egy öreg csőbe, ez nagyban segít a probléma megoldásában.

Amennyiben lehetőségünk van rá, figyeljünk arra, hogy a kert betelepítésekor ne ültessünk fát a csatorna nyomvonalának közelébe, így elkerülhetjük a későbbiekben a dugulást, a gyökérbenövést.

Az ilyen fajta dugulást a rosszul kivitelezett csatorna vezeték (nem megfelelő leejtés, túl sok könyök idom beszerelése, tisztító aknák hiánya), gyökérbenövés okozza. Ennek pontos feltérképezéséhez rendelkezésre állnak különféle műszerek, melyek használata megkönnyíti a hiba feltárását és kijavítását. Egy jó szakember társunk lehet a bajban, a duguláselhárítást gyorsan és kíméletesen, mégis hatékonyan elvégzi.

A dugulások okai, jellemzői,elhárításuk

Dugulás több helyen előfordulhat egy adott háztartáson belül. Alapvetően két lehetőség van: Dugulás kültéren, vagy dugulás beltéren. Ha a lakáson kívül történik a dugulás, értelemszerűen ebben az esetben kültéri dugulásról beszélünk.

Csapadék elvezető rendszerek, kerti folyókák, aknák és udvar összefolyók esetén a dugulást a belemosódó por, sóder, homok, föld, sár valamint a falevelek és faágak okozzák. Ezért ezeket a lefolyókat minden esetben ráccsal kell védeni, és figyelnünk kell arra, hogy a megfelelő fedelek, rácsok, mindig legyenek a helyükön, és időnként tisztítsuk is meg azokat. Nagyra növő, komoly gyökérzetet fejlesztő fák csatorna nyomvonalra történő ültetését is érdemes alaposan átgondolni, mivel a későbbiekben biztosan gondunk lesz vele – (gyökér benövések, rosszabb esetben megnyomja a csatornát, ezáltal a lejtés szög megváltozik).

A közmű csatorna bekötéssel nem rendelkező ingatlanok esetében komoly problémát okozhat, ha nem figyelünk az udvari emésztők és szennyvíztartályok szintjére. Ha elfelejtjük idejében kiszippantatni az emésztőt, abban az esetben gond van. Az aknába bevezető csőszájat eléri a kommunális szenny, és az visszatorlódik, lerakódik és dugulást okoz. Ezeknek a kültéri vezetékeknek a tisztításánál nem midig jár sikerrel a spirálos technológiával történő duguláselhárítás, még az igen vastag spirálok esetében sem, különösen a nagyon hosszú szakaszoknál (20 – 50 méter). Sokkal eredményesebb a magasnyomású mosás, azaz a Womázás, melynek segítségével nem csak az eltömődés lesz megszüntetve, hanem az egész rendszer átmosásra kerül és ezáltal megszűnik a dugulás.

A beltéri dugulások közül elsőként említendő a WC, ami szinte soha nem dugul el magától, kivéve, ha már legalább 20 éves, és elvízkövesedett, így a garat belső átmérője kifejezetten leszűkült. A túl gyenge nyomású öblítővíz ugyan leviszi a szennyvizet, de nem mossa el, így szinte napi szinten használatban van a WC pumpa.

A WC csésze és lefolyócsöve általában a beleesett illatosító, a komplett tekercs WC papír, valamint idegen tárgyaktól (betét, tampon, pelenka, törlőkendők) dugul el. Itt a legjobb módszere a duguláselhárításnak a megelőzés.
A mosogatók dugulását többnyire az indokolatlanul sok mosogatószer használata okozza. Amennyiben ez párosul a melegvíztakarékos mosogatással, máris kész a baj. Szerencsére a szemcsés súroló porok – mint például a VÍM – mára kimentek a divatból. Érdekes tény, hogy ahol kisméretű (10 literes) vízmelegítő berendezések szolgálják a konyhai mosogatáshoz szükséges melegvizet, sokkal gyakrabban van szükség duguláselhárításra. Ennek oka az lehet, hogy a csekély melegvíz hozamú vízmelegítők nem képesek a folyamatos, folyóvizes mosogatásra. A mosogató dugulását az esetek nagyrészében zsírosodás okozza, ami az esetek 95 %-ban a mosogatógép használatára vezethető vissza.

Vajon miért? A mosogatógép a vizet 90 °C fokosra fűti, hogy a tányérokról, evőeszközökről a zsírt leoldja. Majd gyorsan kiüríti magát a lefolyó rendszerbe. A víz lefolyik, de a zsír megdermed, kicsapódik a cső falára. Ennek következtében szép lassan a teljes vezetéken beáll a zsírosodás. Ennek megelőzésére ajánlott hetente egy nagyobb fazéknyi forrásban lévő vizet a mosogatóba önteni, mert a zsírt csak ez oldja fel a csövek faláról. Ne használjunk semmilyen csodaszerként árult duguláselhárító vegyi anyagot, mely a problémát ugyan nem oldja meg, de a környezetet erőteljesen károsítja.