A Swarovski története

A Swarovski ékszerek története egészen az 1800-as évekre nyúlik vissza, amikor a kis Daniel Swarovski már gyerekkorában felfedezte magának a csodaszép kristályokat. Édesapja ugyanis kristályműves volt, aminek köszönhetően hamar megérintették a csillogó strasszok, amelyekből előbb szenvedély, majd később egy komplett hivatás lett.

A fiatal Swarovski már tizenévesen megismerte a szakma akkori csínját-bínját, de alig 21 évesen, az első bécsi Elektromos Kiállításon olyan ötletet támadt, amelynek megvalósításával alapjaiban átírta a kristálykészítés művészetét.

Ez nem volt más, minthogy Siemens és Edison akkori friss találmányát a kristálycsiszolással ötvözze, ezáltal 1892-ben megalkotta a világ első csiszológépét, amelyet még ebben az évben szabadalmaztatott is. A szó szerint forradalminak tekinthető új masinával sokkal gyorsabb és lényegesen pontosabb munkát lehetett végezni, ami hozzásegítette Danielt ahhoz, hogy a Swarovski név és a Swarovski ékszerek világszerte ismertté és elismertté váljanak. Ez a népszerűség mind a mai napig megmaradt, noha sok-sok hosszú év kellett hozzá!

A Swarovski cég ténylegesen 1895-ben alakult meg, és elsődlegesen az új csiszolási technológiának köszönhetően halmozta a sikereket. A család ekkorra már Ausztriába, egészen pontosan egy Watterns nevű kisvárosban telepedett le, ahol a mai napig is megtalálható a cég telephelye. Daniel Swarovskinak csakhamar három gyermeke született, akik felnőttkorukra mind eltanulták édesapjuktól a mesterséget, ezáltal még ma is részt vesznek az üzem irányításában.

A Swarovski kristályok népszerűsége a századforduló után került a csúcsra, amikor olyan népszerűvé vált, hogy a luxus szinonimájaként emlegették, de a siker megőrzésének érdekében a család folyamatosan újabb és újabb eljárásokat kezdett el kidolgozni arra vonatkozólag, hogy a csiszolás technikája tovább fejlődhessen.

Mindez addig folytatódott, hogy 1913-ban megkezdődhetett a tökéletes minőségű csiszolt gyémántok tömeges előállítása, ami nagyon fontos állomása volt annak, hogy a Swarovski kristályok rövid időn belül még nagyobb világhírnévre tettek szert. Érdekesség, hogy Swarovski csak jóval később, 1919-ben védette le a családnevet márkanévként, miután véget ért az első világháború, és sikerült elkészíteni egy olyan csiszológépet Tyrolit név alatt, amit még ma is az egyik piacvezető csiszolókorongként tartanak számon.

A siker után a Swarovki gyár az innováció jegyében újabb és újabb megoldások és utak felé nyitott, így a két világháború között például fényvisszaverő felületek kimunkálásán dolgoztak, de 1931-ben jelentek meg a piacon az első olyan ruhaneműk, amelyek Swarovski kristályokkal kerültek díszítésre, és ami azonnal meghódította a divatipart Párizstól New Yorkig bezárólag.

A kristály- és ékszerkészítés után aztán 1948-ban Swarovski egy egészen új területen folytatta hódító útját, méghozzá a Swarovski Optik megjelenésével, ami akkoriban egy precíziós üvegárú-gyártóvá nőtte ki magát rövid időn belül. A terméket részben a kényszer szülte, hiszen a második világháborúban szükség volt a kiemelkedő minőségű távcsövekre. Egyes források szerint a cég csak ennek a leányvállalatnak köszönhette, hogy a második világháborúban megmenekült a csődtől. A békét követően aztán a Swarovski újabb bővítéseket és ötleteket hajtott végre a gyakorlatban, aminek köszönhetően a márka kitörölhetetlenül beleírta magát a divat- és az ékszerek világába, de egészen más területeken is találkozhatunk a névvel és a jól ismert logóval, így például csillár- vagy karácsonyfadísz vásárlásakor.